Winter, nevéhez illően egy hideg, téli éjjelen jött a világra Jonathan és Mara Rosedale egyetlen gyermekeként, Washington DC felső negyedében. Apja programozóként dolgozott egy szoftverfejlesztő cégnél, anyja pedig egy közeli iskolában gyerekeket tanított. A lány csecsemőkorától kezdve békés, szerető családban nevelkedett, és bár nem voltak különösebben gazdagok, nem szenvedtek hiányt semmiben. Szülei tisztességes életet éltek, mindig is a rendszer és a szabályok tiszteletére tanították lányukat, kedves és törődő természetük miatt azonban nehezükre esett félrenézni, mikor a bevándorlók és a burkon kívül rekedtek nyomorúságos helyzetéről volt szó. Sosem vetemedtek törvényszegésre, de lassan megingott hitük a rendszerben. Adományokkal támogatták a rászorulókat, Mara pedig egy időre rendszeres látogatójává vált a nyomornegyednek, hogy nincstelen gyerekeket tanítson a szabadidejében. Winter büszke volt a szüleire, de mivel munkájuk mellett nem tudtak elég időt szakítani lányukra, sokszor érezte magát magányosnak. Gyakran kereste a bajt, hogy egy kis figyelmet kapjon. Lógott a suliból, hanyagolta a tanulást és elszökött otthonról, ezzel sok fejfájást okozva a szüleinek.

Épp hogy betöltötte a tizenhármat, mikor élete nem várt fordulatot vett. Anyja a nyomornegyedben élő gyerekekkel töltötte a délutánt, már sötétedett, mikor hazaindult. Az egyik sikátorban azonban bevándorlók támadtak rá, megölték és kirabolták. Winternek hosszú évekbe telt feldolgoznia ezt a tragédiát. Hirtelen kellett felnőnie és félretennie a gyerekes csínyeket, hiszen az apjának szüksége volt rá. Sikerült megértenie, hogy hiába érez együtt a nincstelenekkel, sosem szabad elhamarkodottan ítélnie, hiszen a nyomor és az éhínség szörnyűségekre tudja rákényszeríteni az embert. Igenis szükség van a szigorra és a törvényekre, hogy az anyjához hasonló tisztességes polgárok biztonságban legyenek. Ez a szilárd meggyőződés sarkallta arra, hogy rendfenntartónak álljon. Keményen dolgozott, hogy elérje célját, nem volt semmi, ami el tudta volna tántorítani. Katonai pályafutását járőrként kezdte, és míg társai rendszerint azért hajtottak, hogy a gazdagabb negyedbe kerülhessenek, ő kifejezetten kérte, hogy a nyomorkerületekben járőrözhessen, olyan mocskokra vadászva, mint amilyenek az anyját is megölték. Fegyelmezettségének, kitartásának és mély elkötelezettségének köszönhetően sikerült bekerülnie a BDIS egyik különleges alakulatába.