BEVEZET�

A vil�got nem egy nap alatt teremtett�k, �s nem is egy nap alatt d�nt�tt�k romba – �vmilli�k puszt�t�s�ba betegedett bele.

A 22. sz�zad k�zep�n j�runk. Az id� m�l�s�val az �lelem egyre csak fogyott, a n�pess�g viszont sokszoroz�dott. Egyre t�bb orsz�gban v�lt luxuscikk� az �let valamely alapfelt�tele, m�g m�shol d�sk�ltak a p�nzben. A m�rt�ktelen szennyez�s t�nkretette az �zonr�teget, �s csak n�h�ny nagyv�ros rendelkezett a kell� szaktud�ssal �s er�forr�ssal ahhoz, hogy mesters�ges �zonr�teget vonjanak ter�let�k f�l�. Csak id� k�rd�se volt, hogy kit�rj�n a h�bor�, ami a katasztr�f�hoz vezetett.

A H�BOR� �S K�VETKEZM�NYEI

Egy majd' t�z �ves h�bor� keret�ben a nagyhatalmak egym�snak fesz�ltek, �s az Egyes�lt �llamok v�g�l bevetette a leghal�losabb fegyver�t: hidrog�nbomb�t dobtak Oroszorsz�gra, de a k�vetkezm�nyekkel az eg�sz vil�gnak sz�molnia kellett. B�r a modern technol�gia seg�ts�g�vel siker�lt olyan bomb�t �p�teni, amely radioakt�v szennyez�d�st nem bocs�tott ki, a robban�sban �s az azt k�vet� t�zekben milli�k vesztett�k �let�ket, az �zonr�tegen pedig k�zel kontinens m�ret� lyuk keletkezett.

A vil�g�rbe jut� hullad�k nagyj�b�l egy �vtizednyi telet �s s�t�ts�get hozott, melynek sor�n az emberis�g szinte teljesen fel�lte tartal�kait.

Nagyj�b�l h�rom �ve a F�ldet bor�t� j�g teljesen elt�nt, �s az embereknek szembes�lnie kellett az �zonr�teg k�rosod�s�nak k�vetkezm�nyeivel. A vil�gm�ret� sivatagokb�l megindult a v�ndorl�s a n�h�ny �vtizede m�r burokkal v�dett v�rosok fel�, ahol hamarosan a gigantikus felh�karcol�k ellen�re is elfogyott a f�r�hely. Az �zonr�teg term�szetes regener�l�d�s�ra nem v�rhattak, a mesters�ges kib�v�t�se pedig kivitelezhetetlen volt.

JELENLEG

A v�dett v�rosokat n�hol a k�osz �s az anyagi k�l�nbs�gek jellemzik, m�sutt pedig a k�kem�ny diktat�ra. Bev�ndorl�k milli�i k�nyszer�ltek a nyomornegyedek valamelyik�be, ahol a leghat�konyabb p�nzszerz�si lehet�s�g a lop�s �s az illeg�lis kereskedelem. Naponta ezrek halnak �hen, m�g a korm�ny a nyomorukb�l profit�l. Vannak, akiknek m�g ennyi sem jutott: a kilom�terhossz� v�r�list�kon vir�t� nevek tulajdonosaira nem v�r hossz� �let odakint. N�melyek a vil�gm�ret� sivatagban v�ndorolva fosztogatnak, m�sok az egykori v�rosok romjaiban v�rj�k a csod�t.

A t�rsadalmi ellent�tek azonban tov�bb bonyol�dnak: a kor�bbi h�bor�k �s a jobb id�k alatt kifejlesztett �s divatba j�tt androidok r�gebben luxuscikk�nt m�k�dtek a t�rsadalomban, �s nem sokkal feltal�l�sukat k�vet�en tudom�nyos �tt�r�s t�rt�nt: �rzelmekkel rendelkez� g�pek ker�ltek gy�rt�sra. A Vil�gh�bor� alatt az androidok a megfogyatkozott munkaer�t p�tolt�k �s a hadakoz�st seg�tett�k, azonban a katasztr�fa ut�n illeg�liss� v�ltak a v�dett v�rosok ter�let�n. Az embereket megfosztott�k a munk�jukt�l, a v�rosokban pedig csak foglalt�k a helyet. N�melyiket a sivatagba sz�m�zt�k, m�sokt�l pedig az �gynevezett f�mtemet�kben szabadultak meg. Ez a t�rv�ny nagy port kavart, ugyanis a t�rsadalom k�l�nb�z� v�lem�nyt vall az androidok �rt�k�r�l: n�melyek szerint �ntudatuk, �n�ll� gondolkod�suk �s val�s �rzelmi k�pess�geik az emberrel egy szintre emelik �ket, ez�rt barb�rs�g ily m�don megszabadulni t�l�k. M�sok szerint emberszer�s�g�k csup�n ill�zi�, �s vesz�lyt jelentenek az emberi fajra. Hi�ba a hangos ellent�bor, az androidok sz�m�ra a mai napig tilos �s hal�llal b�ntetend� a burok alatt val� tart�zkod�s. 

A fejlett technol�gia, mely a fejlett androidok gy�rt�s�t lehet�v� tette, term�szetesen m�st is maga ut�n vont: senki nem akar gyenge lenni. Senki nem akar meghalni. A piacot hamar ellept�k a robotikus m�testr�szek, karok, amik t�m�r vasat roppantanak kett�, vagy szemek, amelyek ak�r egy kilom�terre is tudnak f�kusz�lni, nem is besz�lve a bels� szervekr�l, amelyek sosem mennek t�nkre. A robotikus testr�szek birtokl�sa, haszn�lata, kereskedelme �s beoper�l�sa tiltott, ett�l f�ggetlen�l a fekete piacon igazi gy�m�ntk�nt fellelhet�ek �rt�kes, hasznos darabok, term�szetesen bus�s �r�rt cser�be. Nem egyen meghaltak m�r a rossz min�s�g� vagy helytelen�l beillesztett implant�tumok miatt.

Washington D.C. egyike a vil�g fennmarad� nagyhatalmainak, b�r a t�bbi v�rossal val� kapcsolata kiz�r�lag a kereskedelemre korl�toz�dik. Vezet�s�ge nagy hangs�lyt fektet a bels� rendre: a l�zad�sokat k�ny�rtelen t�ler�vel kezelik �s v�r�list�val tartj�k kord�ban a l�tsz�mot, de a bejut�st cenzushoz k�tik �s k�ny�rtelen�l behajtj�k az ad�t a nincstelen bev�ndorl�kt�l is. Legink�bb szaktud�sukb�l nyerik a bev�tel�ket, �gy nagy hangs�lyt fektetnek az oktat�sra �s csak kem�ny felt�telekkel t�rik meg hat�raikon bel�l az olyan �llampolg�rokat, akik a szellemi munk�ban k�pzetlenek. Propagand�juknak k�sz�nhet�en polg�rai a k�tkezi munk�t v�gz�ket (legf�k�pp a bev�ndorl�kat) a nyomornegyedeken k�v�l mindenhol megvetik, ami az integr�ci�t ellehetetlen�ti �s a t�rsadalmi k�l�nbs�geket tov�bb �lezi. A bev�tel nagy r�sze az �llam� lesz, �s a korm�ny a v�d�r�teg v�gtelen�l k�lts�ges fenntart�s�ra hivatkozva mossa a p�nzt.

A burkon k�v�li �llapotok enn�l is kaotikusabbak, ugyanis a nemzetek feloszlottak �s az emberek sz�tsz�ledtek a vil�gban. A termel�sre csak kev�s helyen ad�dik lehet�s�g, �gy a legt�bben nom�d csoportokhoz csatlakoztak, hogy v�rosr�l v�rosra v�ndorolva fel�lj�k az ottani k�szleteket. A h�trahagyott �lelem�rt gyakran harcok robbannak ki, t�rv�nyek �s szab�lyok h�j�n pedig csak mag�ra �s a saj�t karav�nj�ra sz�m�that az ember. Maradtak azonban nagyv�rosok, ahol az emberek letelepedtek �s ahova �lland�an �rkezik az �ru. Itt lehets�ges m�g a cserekereskedelem, �s n�hol az emberek megpr�b�lkoznak egy saj�t �nkorm�nyzat �s saj�t szab�lyok fel�ll�t�s�ra.

Te mihez kezdesz a vil�gv�ge ut�n? Sivatagi kal�zk�nt r�n�d a vil�got? A napot megragadva �tn�d el a h�tralev� id�d egy omladoz� o�zisv�rosban? T�rv�nytisztel� polg�r leszel, vagy rendszerellenes forradalm�r? Mesters�ges intelligencia egy sz�nalap� t�rsadalomban? Esetleg porszem a g�pezetben?

Rajtad �ll.